Szomor község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Komárom-Esztergom megye
Kistérség: Tatabányai kistérség
Lakosság: 1077 fő
Terület: 13.19 km²
Népsűrűség: 81,65 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 34

Fekvése

Szomor Komárom- Esztergom megyében, a Gerecse hegység és a Zsámbéki medence között fekvő település, Epöltől-, Zsámbéktól 8-8, Bajnától 10, Esztergomtól 27, Tatabányától 24 km távolságra található.

Története

Szomor és környéke már ősidők óta lakott helynek számít, környékén szinte minden idetelepedett nép, kultúra nyomára rátaláltak. Pl. Pusztasomodor helyén az 1800-as években egy majdnem teljes négykerekű római kocsit találtak, amely a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

A település nevének első említése 1269-ből való Zumur alakban.

Az 1200-as években két faluból állt, az egyik Simon fia Chak birtoka, a másik részt 1269 előtt Pousa fia Endre bírta, s ezt halála után rokonai, Őrseji Chepan és András (Őrsej elpusztult szomszédos falu volt) nővére hitbére fejében átadták Besenyei Moch -nak, a veszprémi püspök szerviensének, és ezt a szomszédos őrseji és epeli nemesek előtt elhatárolták.

Egy 1327 évi okl. szerint Szomori Bench fia Tyba, Symeg-i (Sümeg-i) 2- ekényi földjét eladta a veszprémi püspöknek. (Symeg ma faluhely Epöl határában DK-re Benchyvár néven, mely az itt birtokos Szomory Bench nevét őrzi.)

Itt található volt Somod is, mely az 1200-as években többnyire a szomszédos Symeg (Sümeg) faluval együtt szerepel, egy 1244. évi oklevélkivonatban tűnik fel, ekkor egy része gazdát cserélt. (Somodor ma puszta Szomor határában ÉK-re, Somodorpuszta.)

Szomor határában a korabeli iratok még az 1200-as években említik a régi, rómaiak által épített nagy utat:"...de ZUMUR iuxta MAGNAM VIAM qua itur Albam...".

A falu birtokosai a későbbiekben a Pázmándy családbeliek voltak. Azonban a törökök pusztává tették a falut, de az újjáépült, s az 176-as évekig nagyrészt református magyarok lakták. A település új földesura Sándor gróf azonban a református magyar lakosság helyébe katolikus svábokat telepített.

Az 1800-as években a falu birtokosa a gr. Sándor család, és gr. Sándor Móricz leánya, Metternich hercegné, és Kézdi-Vásárhelyi Imre. E család tagja Kézdi-Vásárhelyi Imre a település híres orvosa, régész és humanista, akinek a település környékén talált tárgyakból híres régészeti gyűjteménye volt. Egy egész bronz kovácsműhelyt, több domborműves és feliratos sírkövet adományozott a Nemzeti Múzeumnak.

Róla nevezték el Szomor általános iskoláját is, amely a volt kastélyában működik.

A falu szomorú eseménye volt az 1946-os kitelepítés, ekkor a községben élő német anyanyelvű családok közel 90 százalékát kitelepítették.

Nevezetességei

Római katolikus templom – Építési ideje ismeretlen, 1759-ig a reformátusoké volt, majd a XVIII. század végén átalakították.
Római katolikus temetőkápolna – XVIII. században épült, műemlék.
Nepomuki Szent János-szobor – 1807-ben Neumann Lipót készitette.
Vásárhelyi-kúria

Következő községek

További községek